Nyelvtudással a nagyvilágban: Kissné Dr. Zsámboki Réka

Nyelvtudással a nagyvilágban: Kissné Dr. Zsámboki Réka 

Miért érdemes idegen nyelvet tanulni? Miért érdemes külföldi ösztöndíjban részt venni?  

Erről kérdeztük Kissné Dr. Zsámboki Rékát, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának tudományos és külügyi dékánhelyettesét, aki megosztotta velünk, hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen lehetőség: hogyan fejleszti a nyelvi készségeket, az alkalmazkodóképességet, a problémamegoldást valamint miként járul hozzá a személyes és szakmai fejlődéshez egy nemzetközi környezetben szerzett élmény. 

Ön szerint milyen személyes, illetve nyelvi készségek fejlődhetnek leginkább egy külföldi ösztöndíjprogram során, és ezek miért fontosak a hallgatók jövője szempontjából? 

Az új kultúrához való alkalmazkodás fejleszti a toleranciát, nyitottságot, valamint a gyors helyzetfelismerő és alkalmazkodási képességet. A nyelvhasználat mindennapos gyakorlása révén fejlődik a szókincs, a kiejtés, a hallás utáni értés és a folyékony beszéd. A hallgatók az új idegen nyelvi környezetben kénytelenek saját maguk megoldani a hétköznapi és tanulmányi problémákat – legyen szó lakhatásról, ügyintézésről vagy tanulmányi nehézségekről. A komfortzónából való kilépés segít abban, hogy a hallgatók jobban megismerjék önmagukat és képességeiket. A külföldi ösztöndíjprogramok komplexen fejlesztik a hallgatókat: nemcsak nyelvtudásuk válik erősebbé, hanem személyes kompetenciáik – mint az önállóság, nyitottság, rugalmasság – is. Ezek a készségek pedig hosszú távon meghatározzák szakmai sikerességüket, nemzetközi versenyképességüket és személyes fejlődésüket. 

Hogyan segíthet egy külföldi tapasztalat abban, hogy a hallgatók nyitottabbá váljanak az interkulturális együttműködésre? 

A hallgatók a mindennapok során találkoznak más kultúrákból érkezők szokásaival, kommunikációs stílusaival, értékrendjével. Ezek a közvetlen tapasztalatok feloldják az előítéleteket, és segítenek abban, hogy a hallgatók egymás kultúrája és személyisége iránt empatikusabbá, elfogadóbbá váljanak. Fejlődik a hallgatók interkulturális kommunikációs képessége, megtanulnak elfogadni más-más gondolkodási utakat, módokat. Sok hallgató életében először találkozik azzal, hogy a kulturális különbségek nem akadályt, hanem tanulási lehetőséget jelentenek. A nemzetközi közösségekben kialakuló barátságok, szakmai kapcsolatok hosszú távon is fennmaradnak, új utakat, lehetőségeket nyithatnak. 

 
Milyen különbségeket tapasztalhat egy hallgató a külföldi és hazai oktatás között, és hogyan használhatja ezt a tudást később? 

Egy hallgató számára a külföldi oktatásban való részvétel sokszor jelentősen eltérő tapasztalatokat hozhat a hazai gyakorlathoz képest. Ezek a különbségek hosszú távon is hasznosíthatók a szakmai és személyes fejlődés szempontjából. Külföldön gyakori a problémaközpontú tanulás, az esettanulmányok és a projektmunka készítése, a vitaalapú szemináriumok, míg itthon gyakrabban jellemző a frontális oktatás, a tanárközpontúság. Külföldön a tanár-diák viszony sok esetben informálisabb, partneri viszony jellemzi, a hallgató bátrabban szólal meg, kérdez, így a hallgatók nyitottabbá válnak a visszajelzésekre, képesek lesznek érvelni, konstruktívan vitázni. A külföldi tapasztalat nemcsak ismeretbővítés, hanem szemléletformáló élmény is, amelyet a jövőben — legyen az további tanulmányok, munka vagy kutatás — sokféleképp tud hasznosítani. 

 
Hogyan növeli az ösztöndíjas időszak a hallgatók önbizalmát és önállóságát a tanulásban és az élet más területein is? 

Az ösztöndíjas időszak jelentősen hozzájárul a hallgatók önbizalmának és önállóságának fejlődéséhez, ami a tapasztalatokon, kihívásokon és az ezekkel való sikeres megküzdésen keresztül valósul meg. A hallgatók idegen környezetbe kerülnek, ahol új nyelvi, kulturális és társadalmi szabályok szerint kell eligazodniuk. Ezek az ismeretlen helyzetek kezdetben kihívást jelentenek, de amikor a hallgató sikeresen megbirkózik vele, megerősödik az önállósága és nő az önbizalma. A döntési szabadság és felelősségvállalás segíti a felnőtté válást. A külföldi oktatás sokszor nagyobb szabadságot ad a tanulásban, például kevesebb kötelező kontaktóra, több önálló kutatómunka, így a hallgató megtanul felelősséget vállalni saját tanulásáért. Az ösztöndíjas időszak gyakran nem csak pozitív élményekkel jár: kezdeti nyelvi nehézségek, honvágy, stressz is előfordul. Az ilyen helyzetek sikeres kezelése rezilienciát fejleszt, ami nemcsak az önállóságot, hanem a pszichés stabilitást is növeli. 

 
Miért lehet különösen értékes a munkáltatók számára egy külföldön szerzett tanulmányi vagy szakmai tapasztalat? 

Egy külföldön szerzett tanulmányi vagy szakmai tapasztalat olyan készségeket, kompetenciákat és attitűdöket jelez, amelyek a mai globalizált, gyorsan változó munkaerőpiacon kiemelten keresettek. Jelzi azt, hogy a pályázó képes volt idegen környezethez alkalmazkodni, új rendszerekhez, szabályokhoz, elvárásokhoz igazodni. A külföldi tartózkodás során fejlődnek az idegennyelvi készségek, különösen a gyakorlati, szakmai nyelvhasználat, ami különösen értékes olyan pozíciókban, ahol nemzetközi kapcsolattartás, idegennyelvű dokumentációk kezelése, ügyfélkommunikáció szükséges. A kulturális érzékenység, nyitottság, empátia ma már alapvető elvárás nemzetközi vállalatoknál, multikulturális csapatokban. A külföldi tanulmányok alatt a hallgató képessé válik globális összefüggésekben gondolkodni – legyen szó gazdaságról, társadalomról vagy szakmai trendekről. Ez különösen értékes olyan munkakörökben, ahol a stratégiai gondolkodás, piaci ismeretek és nemzetközi tájékozottság elengedhetetlen. 

A külföldi ösztöndíjprogram lehetőségekkel kapcsolatban keresd a Külügyi Csoportot vagy a kari koordinátorod. 

Tanulj nyelveket – természetesen Nálunk! 

Kövess minket Facebookon és Instagramon is:

Facebook: Soproni Egyetem Idegen Nyelvi Központ

Instagram: Soe Idegen Nyelvi Központ